TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Vasszécseny főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség
Híres szülöttek
Művészek
Mesteremberek
Sport
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Testületi ülés jegyzőkönyvei
Rendeletek
Határozatok
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Iskola
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés
Védőnői szolgálat
Egyéb


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Mezőgazdaság
Ipar, kereskedelem
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


A Gyöngyös-patak menti település már a római korban lakott volt. A falu melletti országút vonalában haladt egykor a Savariát és Sophianaet összekötő római út, a középkorban pedig a 'Via-publica' Szombathely-Zalabér-Baltavár között. A Gyöngyös patak medre vízvédelmet, a Rába folyó által feltöltött terület barna erdőtalaja jó termőföldet, dús legelőt adott az itt letelepedetteknek.

A falu neve először 1318-ban fordul elő a heiligenkreutzi cisztercita szerzetesrend okmányában "Zechun" néven (Szécseny); ami szláv eredetű és "irtás"-t jelent.

Az Árpád házi királyok idején, azok első századában ez a vidék az egyház kezébe kerül, egy 1346. évi okmány viszont mint a sárvári vár tartozékát említi a települést, ugyanis a Rába mentén megerősödő Kanizsaiak kiveszik Szécsenyt az egyház kezéből. A helységet, mint Sárvár elővédjét képezték ki Ostmark felé.

1396-ban újra a vasvári káptalan Szécseny földesura, ugyanis ekkor választják le a szomszédos Kanizsaiak birtokából Szécseny és Császt falvakat és adják át a székeskáptalan tulajdonába.

(Császt a szomszédos, mára már elnéptelenedett település, a falura utaló nevet a mai napig is megőrizte a "Császtbánya" elnevezésű mező a falu határában

Egy 1474-ből származó okirat tanúsága szerint Szécseny újra világi kézben van, mégpedig Tapán János e birtokrészben fiúsított leánya, Apollónia, majd 1495-től a Váti család tulajdonában.

Mohács után Enyingi Török Bálint lesz a község földesura. Az Enyingi Török nemzetség idején Szécsenyben virágzó református gyülekezet volt. A Dunántúli Evangélikus Egyház kerület története alapján tudható még az is, hogy már püspöki zsinat is volt Szécsenyben 1613-ban, ahol többek között vita folyt az úrvacsorai ostya használata felett. Enyingi Török István látogatása céljából még Szenczi Molnár Albert, a híres református pap, nyelvtudós is járt Szécsenyben 1614. április 7-én.

Ebben az időben, 1642-ben építtette Telekesi Török János és neje Gersei Petheő Margit az evangélikus templomot a kastélytól délre.

1708-ban a Rákóczi féle szabadságharc idején Szécsenyben táborozik Esterházy Antal gróf kuruc tábornagy és dunántúli főkapitány. A csapattest elszállásolására szolgáló szécsenyi udvarház és major már a XVI. században állott, a XIV. századi erődítmény helyén.

A Rákóczi szabadságharc bukása után a bécsi udvar elrendelte, hogy le kell rombolni mindazon várakat, amelyek a kurucoknak védelmül szolgáltak, valamint azokat, amelyek erős fészkei lehetnek egy revolutiónak. Csak azoknak kegyelmezett meg a császári parancs, amelyek lakókastélyokká épültek át. Valószínűleg e rendelkezésnek esett áldozatul a szécsenyi udvarház is, - s ekkor léphetett be, feltehetően házassága révén, Szécseny történetébe németújvári Batthyán Alajos gróf, aki a lerombolt udvarház helyén felépíttette a ma is álló barokk úgynevezett Ó-kastélyt.



Kérjük, további képekért keresse fel galériánkat!



  1     2  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Söröző, borozó


SZÁLLÁS   
Hotel
Panzió


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail